A művészeti hitelesítést végző mesterséges intelligencia nem ért egyet a Raphael-festészettel kapcsolatban, ami kérdéseket vet fel a technológiával kapcsolatban

Két mesterséges intelligencia modell eltérő nézeteket dolgozott ki arról, hogy a de Brécy Tondo néven ismert alkotást Raphael festette-e, rávilágítva az ilyen technológia művészeti hitelesítési célú felhasználásával kapcsolatos lehetséges kihívásokra. A művészi szerzőség felmérésére kiképzett modellek külön következtetésekre jutottak a vitatott festményről, hangsúlyozva a mesterséges intelligencia térnyerésének korlátait a műalkotások eredetének meghatározásában.

Hassan Ugail, a Bradfordi Egyetem munkatársa által készített mesterséges intelligencia modell magabiztosan arra a következtetésre jutott, hogy a de Brécy Tondo néven ismert alkotást Raphael festette. A mesterséges intelligencia ezen elhatározásának eredményeként a festmény most először látható a nagy-britanniai Cartwright Hall Művészeti Galériában, lehetővé téve a közönség számára, hogy megtekintsék a mesterséges intelligencia által Raphael eredeti művének minősített művet.

Az Art Recognition, a műhitelesítési technológiát biztosító cég által kifejlesztett mesterséges intelligencia modell 85%-os valószínűséggel arra a következtetésre jutott, hogy a de Brécy Tondót nem Raphael festette. A Művészetfelismerés korábban felhasználta technikai szakértelmét, hogy megerősítse a Flaget Madonnát Raphael valódi alkotásaként, valamint 92%-os biztonsággal állítsa, hogy Sámsont és Delilah 1609-1610 között valószínűleg nem Peter Paul flamand művész festette. Végül is Rubens. A svájci vállalat ezért a hitelesítési rendszerét használta a prominens történelmi személyeknek, például Raphaelnek és Rubensnek az elemzése alapján történő tulajdonítások ellenőrzésére és vitatására.

Carina Popovici, az Art Recognition vezérigazgatója meglepetését fejezte ki az Artnet Newsnak küldött e-mailben, amelyben kijelentette, hogy tanulmánya eredményei egyenesen ellentmondanak Ugail csapatának.

Művészeti szakértők arról tájékoztatták az Artnet News-t, hogy azon a véleményen vannak, hogy az AI soha nem fogja teljesen kiszorítani a hagyományos hitelesítési módszereket. Ez a meggyőződés a technológia egyre nyilvánvalóbbá váló korlátaiból fakad, különösen, ha a régi mesterek művein túlmutató műalkotásokra alkalmazzák. Larry Silver, a Pennsylvaniai Egyetem művészettörténésze, aki részt vett a Flaget Madonna hitelesítési folyamatában, kifejezte meggyőződését, hogy az Art Recognition által hitelesítésre használt adatkészlet hatékonyabban működik, mint az emberi hitelesítés valaha is.

A Művészetfelismerés Popovici szerint azzal a céllal jött létre, hogy minimalizálja az emberi értelmezésekből és egókból adódó konfliktusokat, ugyanakkor az átláthatóságot is bevezesse a hitelesítési folyamatba. Azt állította, hogy eredeti modellje, akit Wolfgang Beltracchi megerősített hamisítványairól készített online képekkel képezett ki, 100 százalékos sikert ért el az olyan hamisítások felderítésében, amelyek nem képezték a modell képzési adatainak részét. Mindazonáltal a mesterséges intelligencia képes jelezni annak valószínűségét, hogy egy festményt elloptak. A szakértők arra számítanak, hogy ahogy a technológia egyre népszerűbbé válik, a bűnüldözés segítésének lehetőségei egyre jelentősebbek lesznek. Popovici kijelentette, hogy a Művészetfelismerés még nem épített ki hivatalos partnerséget a bűnüldöző szervekkel, de egy konkrét ügyben együttműködtek a svájci zürichi rendőrséggel.