Bécs az OnlyFans-hez fordul, hogy népszerűsítse a művészetet múzeumai számára

Miután cenzúrázták a közösségi média platformokon, például a Facebookon és az Instagramon, a bécsi idegenforgalmi testület úgy döntött, hogy hozzáfér az OnlyFans szolgáltatáshoz, hogy tisztességtelen művészetet népszerűsítsen.

Miután a Facebookról, az Instagramról és a TikTokról tartalommegközelítést indítottak a meztelenséget bemutató alkotások közzététele miatt, a Bécsi Idegenforgalmi Közösség az OnlyFans-hez fordul, hogy hangsúlyozzák a város múzeumaiban kiállított grafikai alkotásokat. Az OnlyFans fiókjában a városi turisztikai testület önként tesz közzé képeket Modigliani, Richard Gerstl, Egon Schiele és Koloman Moser alkotásairól. Ezeket a festményeket nem megfelelőnek vagy akár pornográfnak minősítették a hagyományos közösségi média platformok.

Miért választotta az OnlyFans-t? Mert ez egy olyan platform, amely arról ismert, hogy teret ad a művészeknek, hogy grafikusan explicit tartalmakat tegyenek közzé. A platformot az előfizetők adományaiból tartják fenn. Bécs esetében akár városi közlekedési kártyát vagy ajándékjegyet is nyerhetnek az előfizetők a múzeumban az idegenforgalmi hivatal szerint.

Többet szeretne tudni? A honlapon olvasható nyilatkozatuk, ahol az idegenforgalmi hivatal szerint Bécs olyan alkotóknak ad otthont, akik olyan műalkotásokat készítettek, amelyek feszegetik az „elfogadható” és a „nem” határait, különösen ami a társadalmi normákat illeti. Tehát, ha ezt a művészetet száz éve cenzúrázták, miért lenne ma is elérhetetlen a nyilvánosság számára? Ha a közösségi média nem képes befogadni ezeket a műalkotásokat, akkor más otthont kell találniuk, egy barátságosabb otthont. Ez a cenzúra elleni küzdelem, amellyel az olyan intézményeknek, mint a múzeumoknak még ma is szembe kell nézniük.

Az NBC News-nak Helena Hartlauer, a Bécsi Idegenforgalmi Közösség képviselője elmondta, hogy a közösségi média kulcsfontosságú eszköz a múzeumok számára, hogy továbbra is művészetet mutassanak be, miközben ragaszkodnak a társadalmi távolságtartási eljárásokhoz. Egyes ausztriai múzeumok, például az Albertina és a Leopold Múzeum közösségi médiafiókjait azonban felfüggesztették, mert meztelenséget is tartalmazó festményeket tettek közzé.

Sőt, a TikTok júliusban felfüggesztette az Albertina Múzeum fiókját, miután az tiltotta, hogy olyan videókat tegyen közzé, amelyek Nobuyoshi Araki – művész és fotós – munkáit mutatják be. Témái gyakran a meztelen nők voltak.

Ha nem ismeri, az Instagram tartalmi szabályzata megemlíti, hogy a „festmények és szobrok fotóin a meztelenség” megengedett. 2019-ben azonban a platform betiltotta a múzeum bejegyzését Peter Paul Rubens festményéről, mivel az sérti a közösségi szabályokat. Ezt megelőzően, 2018-ban a Bécsi Természettudományi Múzeum közzétette a Willendorfi Vénusz őskori képét, az anyaságot és a termékenységet képviselő műalkotást, amelyet később a Facebook pornográfnak minősített. A bejegyzést nyilvánvalóan eltávolították. Idén a Facebook megjelölte a Leopold Múzeum Moser festményét bemutató bejegyzését is. Ezt „potenciálisan pornográfnak” is tekintették. Sajnos minden azoktól az algoritmusoktól függ, amelyek meghatározzák, hogy mit szabad látni a nyilvánosság előtt, és mit nem. De viták folynak arról, hogy ezek az algoritmusok beavatkozhatnak-e a kultúrába és a művészeti örökségbe. Sokan aggodalmukat fejezték ki a közösségi média platformok politikája miatt, szabályozásokat, mivel ezek tudatlanul cenzúrázhatják a művészi kifejezést és korlátozhatják a műalkotást. De megéri? Mit gondolsz?