Az Anadol legújabb kiállítása a londoni Serpentine Galleriesben, a "Echoes of the Earth: Living Archive" példátlan megközelítést alkalmaz az átláthatóság felé. Világosan felvázolja a nyers adatbevitelt és az Anadol generatív mesterséges intelligencia modelljének belső működését, amelyet Large Nature Modelnek neveznek. A radikális nyilvánosságra hozatal révén a látogatók új betekintést nyerhetnek a művész mesterséges intelligencia-rendszerének felépítésébe, és rengeteg környezeti képanyagból merítenek ihletet.
Az elmúlt 15 évben Refik Anadol a világ egyik vezető digitális művészeként vált ismertté. Ebben az időszakban folyamatosan dolgozott és segített a legmodernebb technológiák fejlesztésében. Az Anadol 2008-ban kezdett algoritmikus művészetet, 2010-ben pedig nagyméretű vetítési térképészeti installációkat készíteni. A virtuális valóság korai úttörője volt, az Oculusszal dolgozott, amikor 2013-ban először kiadták a fejlesztői készleteket. A mesterséges intelligencia egy évtizede áll a középpontban. 2016-ban olyan nevezetes rezidenciákat, mint a Google AMI, ahol mesterséges intelligencia adatfestményeket és szobrokat fejlesztett ki. A közelmúltban az Anadol 2020 óta kutatja a blokklánc- és NFT-technológiákat. Kísérletezései és együttműködései révén Refik Anadol az elmúlt 15 évben a digitális művészet jelentős technológiai fejlesztéseinek élvonalába lépett.
A londoni Serpentine Galleries "Echoes of the Earth: Living Archive" című kiállításával Refik Anadol (aki inkább médiaművésznek, mint digitális művésznek írja le magát) a feltörekvő médiaművészet két fontos fejleményének élén áll. Azáltal, hogy nyíltan bemutatja művészi folyamatát, az Anadol igyekszik tisztázni az olyan kifinomult technológiákat, mint az AI, a blokklánc és az NFT-k. Célja továbbá, hogy a mesterséges intelligencia használatával elérhetőbbé tegye az információkat a nyilvánosság számára. Mindkét irányzat célja a gyorsan változó technológiákkal kapcsolatos félelem és bizonytalanság csökkentése. Tovább demonstrálják a hagyományos művészeti közösségek számára a digitális művészeti formák lényegi természetét.
2023 májusában Anadol és csapata mesterséges intelligencia-modelljük kimenetével egy élő „hallucinációs” alkotást közvetlenül a barcelonai Casa Batlló homlokzatára vetített, ezzel egyidejűleg bemutatva a darabot a New York-i Rockefeller Plaza-ban.
A megfelelő „Az élő építészetről szóló NFT-ekről” című szakasz aprólékosan felvázolja a kreatív folyamat minden lépését. Ez magában foglalja a kezdeti adatkészlet összegyűjtését Gaudi vázlataiból, vizuális/akadémiai fájlok archívumából és nyilvánosan elérhető házképekből. Az adatokat ezután feldolgozták az objektumok észlelésére, a képek osztályozására és a tartalom témákba rendezésére. Ennek a rengeteg forrásanyagnak a feldolgozásával MI-modellt hoztak létre és képeztek ki. Végül létrehoztak egy „pigmentvezetéket”, amely a vizualizált archívumot átviszi azokhoz a hullámzó, folyékony ihletésű mozgásokhoz, amelyek az elmúlt évtizedben Anadol munkáját jellemezték. A kész vetítésekhez vezető minden szakaszt soha nem látott átláthatósággal dokumentálnak.
A 2020–21-es COVID-19-zárlat idején az Anadol segítségért fordult a természettörténeti adatok legnagyobb nyilvános archívumához. Átfogó Dataland projektjének részeként – amelyet "az adatvizualizációnak és a mesterséges intelligencia művészetének szentelt múzeumnak és Web3-platformnak" neveznek - a művész felsorolja azokat az intézményeket, amelyek válaszoltak. Ezek közé tartozott a Washington DC-ben elterülő Smithsonian Intézet, amely 148 millió tárgynak, 9 millió nyilvános példánynak és 6,3 millió nyilvános képnek ad otthont. A londoni Természettudományi Múzeum is hozzájárult a maga 80 millió példányával és 4 millió nyilvános fényképével. Ezenkívül a New York-i Cornell Ornithology Laboratórium megosztotta az 54 millió képből, 2 millió hangfelvételből és 255 000 videóból álló gyűjteményét. Azáltal, hogy a járvány idején közvetlenül bevonta ezeket a tekintélyes archívumokat, Anadol hatalmas mennyiségű kutatáshoz és dokumentációhoz jutott a munkájához.