Képzelje el, hogy lazán kihúz egy doboz cigarettát a zsebéből, és az egyik szűrőhöz nyomja az ujját. Fémes hang hallatszik, ad egy kicsit a pakolás, aztán: katt. Ön a kezében a Kiev 1978 kémkamerája. Ezt akarta a készítő, hogy elhiggyék a hidegháború idején Ukrajnába látogató nyugatiak. Más szóval, ez egy csali a turisták számára. Federico B. genfi mérnöknek van egy gyűjteménye ilyen kamerákból, valamint más eszközökből az 1900-as évek elejétől 1980-ig, amelyeket apjától, a CERN egykori mérnökétől örökölt, aki elhunyt. Úgy döntött, hogy életben tartja apja örökségét, elindítja a 99 Cameras Club projektet, és belemerül a fotózás történetébe.
A több száz fényképezőgépből álló gyűjtemény, amelyek mindegyike egyedülálló a maga módján, vitrinekben van elhelyezve Ile-de-France-ban, míg a kollekció többi részét Svájcban tárolják. A gyűjteményben nagy és kis fényképezőgépek, miniatűrök találhatók fémbe vagy műanyagba burkolva. Federico, a gyűjtő elmagyarázza, hogy a válogatás nem a világ legjobb fényképezőgépei vagy a fotózás története, hanem egy olyan kollekció, amely ötven évnyi barangolás és a szíve követésének eredménye, hasonlóan ahhoz, ahogyan használta. hogy az apjával a bolhapiacok fürkészésével töltse az időt.
A 99 Cameras Club projekt célja, hogy megosszák a gyűjtemény történetét egy 99 kamerából álló válogatott válogatáson keresztül, és Federico naponta egy kamerát tesz közzé a közösségi médiában és webhelyén, annak történetével és jellemzőivel. A projekt egy módja annak, hogy Federico kapcsolatot tartson fenn apjával, aki hirtelen elhunyt.
Ennek a gyűjteménynek a felfedezése azt jelenti, hogy szépséges tárgyakat és bonyolult dizájnt fedezünk fel. Federico úgy mutatja be kincseit, mint az 1937-ben Lettországban gyártott, öngyújtó méretű kémkamera. Ezt a modellt James Bond népszerűsítette az Őfelsége titkosszolgálatáról című filmben, és kis mérete és lenyűgöző makrofókusza miatt a hírszerző ügynökségek kedvenc eszköze volt szerte a világon.
Federico rámutat, hogy ezek a kamerák egy ablak a múlt világába, és a kor csúcstechnológiáját képviselik. Egyik kedvence a KGB által használt kamera, amely rugós óraszerkezettel rendelkezett, amely lehetővé tette az ügynököknek, hogy sorozatfelvételeket készítsenek anélkül, hogy kézzel vissza kellett volna tekerniük a filmet. A kollekcióhoz tartozik még egy nyakkendőbe rejthető miniatűr fényképezőgép, egy karórakamera, valamint a német Stuka repülőgépekre szerelt kamerák. Minden eszköznek megvan a maga története. A kollekcióban igazi vintage időmérők is találhatók, mint például a svájci Jaeger-LeCoultre óragyártó által készített 1937-es Compass, amely Federico szerint a legmenőbb dolog, amit valaha látott, egy bonyolult szerkezettel, aminek az elkészítéséhez egy órásmester kellett. Az alumínium tok beépített szűrőkkel, a megfelelő rekesznyílást tapadó füllel és egy teleszkópos tárggyal rendelkezik, így igazi gyöngyszem.
A kollekció további kamerái önmagukban divattárgyak, olyan elegáns dizájnnal, mint a Kodak Bantam Special, amelyet 1936-ban mutattak be az Egyesült Államokban, és tiszta art deco stílusban készültek. A mellény-zseb sorozatban megtalálható még egy mini Rolleiflex, akkora, mint egy öngyújtó, valamint a divatos és színes Kodak Petite.
Még egyedibb a Coca-Cola konzerv alakú Ginfax modellje! A kollekció olyan ikonikus Leica-klasszikusokat is tartalmaz, mint a Leica I, más néven A Modell, amelyet a szovjetek plagizáltak, és kamerának terveztek az emberek számára. A gyűjtemény értékét nehéz megbecsülni, bár Federico apja pontos nyilvántartást vezetett a vásárlásokról.
Ki az a Federico? A digitális gyűjtemények mérnöke, és új technológiák, például NFT-k alkalmazását tervezi a gyűjtemény bővítésére. Azt is reméli, hogy felajánl egy tagsági kártyát, és lehetővé teszi az emberek számára, hogy létrehozzák saját digitális gyűjteményüket.
De érdemes megjegyezni, hogy a fényképészeti piac már felkarolta az NFT-k használatát. És például az Agence France Presse (AFP) a közelmúltban eladta első ilyen fotóit, amelyek ára elérte a 15 000 eurót, beleértve a 7 500 eurót egy egyszerű felvételért, amely Bernie Sanders amerikai politikust ül és kézzel készített ujjatlant visel. Internet.
A 99 Cameras Club projekt célja azonban nem a pénzszerzés, hanem az, hogy új tartalmakat kínáljon a fotózás szerelmeseinek. Federico a bevételt a gyűjtemény finanszírozására szeretné fordítani, és esetleg egy könyvet és kiállítást szeretne létrehozni, amely bemutatja az egyes fényképezőgépek történetét és történetét. A projekt célja olyan megosztási dinamika létrehozása a weboldalon és a közösségi médián keresztül, amely a kíváncsi egyének szélesebb közönségét vonzza meg, nem csak a szakértő rajongókat. A tetszetős formátum és az innovatív technológiák, például az NFT-k használata fiatalabb, natívan digitális közönséget kíván vonzani, amely paradox módon növekvő érdeklődést mutat a filmes fotózás iránt.