Az HBO Winning Time című műsora hullámvasútra kalauzolja a nézőket a Showtime Lakers és a Larry Bird vezette Boston Celtics legendás rivalizálásán keresztül az 1980-as években. A pályán zajló epikus bajnoki csatákon túl a sorozat bepillantást nyújt a zűrzavaros személyes életbe és dinamikába, amely minden idők két legnagyobb NBA-dinasztiáját hajtotta. A Winning Time kirobbanó első szezonjában Magic Johnsonra és a Lakers meghatározó 1980-as bajnoki címére összpontosított, amely elindította a „Showtime” kosárlabda korszakát Los Angelesben. A második évad garantálja a tét magasabbra emelését, miközben a csapat a bajnoki cím megszerzésére törekszik, nem volt véletlen. De az ismétlés nem könnyű feladat, különösen a Celtics franchise ellen.
Míg a sorozat néhány valós eseményét és részletét megvizsgálták, az alapvető dráma és kosárlabda-akció hű a lendületes stílushoz, amely rajongók ezreit ragadta meg. Magic, Bird és legendás csapattársaik pályán bemutatott bravúrjai mellett a sorozat azokat a személyes ambíciókat és összecsapásokat is bemutatja, amelyek az elkövetkező nemzedékek számára tették rivalizálásukat. Buss, Riley és a játékosok élete lebilincselő módon bontakozik ki. Mindezek miatt a Winning Time tökéletes megtekintésre alkalmas, ha egy kosárlabda-rajongó vágyik arra, hogy újra átélje ennek az ikonikus korszaknak a varázsát. Tehát merüljünk mélyebbre!
A Lakers és a Celtics jól ismert rivalizálása 1959-ben kezdődött, amikor az első NBA-döntős meccsük volt. Míg a Lakers öt korábbi bajnoki címmel büszkélkedhetett, a domináns Bill Russell-Elgin Baylor Celtics bizonyította nagyszerűségét, és 4-0-ra söpörte be a döntőt. Boston a következő 12 címből 10-et szerezne meg. A hatalmas Celtics hatszor győzte le a Jerry West által irányított Lakers-csapatot ezen a történelmi sorozaton túl, ezzel is megerősítve dinasztiájukat. West azonban az 1969-es döntőben erősítette meg legendás státuszát. A döntőben egy újabb potenciális veszteséggel szembesülve a szupersztár hihetetlen, 43 pontos tripla-duplára tört ki a 7. meccsen. Bár a berregő megszólalt, miközben a Celtics még egyszer felemelte a trófeát, West herkulesi erőfeszítése megérdemelte a döntő első MVP-díját – ez bizonyítja, hogy ragyogása még a rivális zöld-fehér elleni vereségben is átragyogott. Míg a Lakers még az első Boston elleni bajnoki címre törekedett, West örökre bevéste nevét az NBA-történelembe puszta akarattal és tehetséggel a kosárlabda legnagyszerűbb színpadán.
A sportágak egyik legnagyobb rivalizálásának eredete 1979-ben gyökerezik, amikor Magic Johnson vezette Michigan State csapatát Larry Bird's Indiana State ellen az NCAA-bajnokságon. A rekordszámú közönség által nézett megmérettetésen Johnson győzött Bird felett a küzdelmes, 75-64-es döntőben. Mindkét jövőbeli legendát az NBA sztárjaira készítették, és elkerülhetetlenül az ősi riválisok draftolták – Johnson a Lakershez, Bird a Celticshez. Rivalizálásuk azonnal fellángolt a kosárlabda legnagyobb színpadán.
A következő négy szezonban a Titánok oda-vissza harcot vívtak a fölényért. 1980-ban Johnson a Philadelphia ellen érdemelte ki a finálé MVP-jeit, míg Bird az év újoncának választotta. A következő évben Bird elkapta első gyűrűjét, legyőzve Houstont, de Magic újabb Lakers címmel válaszolt. Az elkerülhetetlen döntős összecsapásuk nem okozott csalódást, intenzív szemétbeszélgetésekkel, oxigénmaszkokkal és bunyókkal, a Celtics fizikai győzelmével. A döntőben 8-0-s hátrányból Boston ellen, a Lakers-Celtics következő évi visszavágója tökéletes lehetőséget kínált az LA számára, hogy végre győztesen kerüljön ki. Mivel a Magic és a Bird valószínűleg a valaha volt legnagyobb rivalizálásukba zárult, a drámai történet tökéletesen megalapozta a harmadik évad lebilincselő potenciálját.